FENT A FRISS!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen sokáig nem hoztam semmit.
Sajnos ez egy nagyon rossz időszak volt számomra, de ezzel nem akarok senkit sem traktálni.
Úgy érzem, most már túljutottam a holtponton. Igyekszem tartani a heti egy új fejezetet.
Köszönöm, azoknak akik kitartottak mellettem ebben a "böjtben", és rettentően örülök, hogy már 48 rendszeres olvasóm van.
Jó olvasást!
Puszi Rella
Ui.: Tudom, hogy ezután a nagy semmi után nem igazán kérhetek ilyet, de jól esne ha néhány komival biztatnátok.
2010. április 18., vasárnap
2010. április 5., hétfő
Utazásmód

(Edward szemszöge)
Emmett, Jasper, Carlisle, Renesmée és én a nappaliban ültünk, és a lányok készülődését szemléltük, amikor nekem hirtelen eszembe jutott valami.
- Megyek megkérdezem Lucast, hogy nincs e kedve velünk tartani, hisz már ő is családtag - mondtam, majd elindultam az emeletre.
Megálltam az a szoba előtt amit Lucas vett birtokba és bekopogtam.
- Szabad - hallottam bentről a barátságos választ.
- Szia, nem zavarlak? - köszöntem neki.
- Szia, nem dehogy, gyere csak - felelte és míg én beléptem a szobába ő addig lerakta a könyvet, amit éppen olvasott a kanapéval szemben álló kis asztalra.
- Beszélni szeretnék veled. Tudod Renesmée, Bella és én úgy döntöttünk elmegyünk kirándulni, és gondoltuk a családot is elhívjuk magunkkal. A többiek mind igen mondtak és azért jöttem, hogy megkérdezzem nincs e kedved velünk tartani - mondtam el ezt a kis monológot.
- Hát ha nem zavarok, akkor nagyon szívesen veletek mennék - felelte bizonytalanul.
- Persze, hogy nem zavarsz, ja és perceken belül indulunk, úgyhogy várunk a nappaliban - mondtam még neki, majd elindultam vissza a többiekhez.
Lucas két perc múlva már lent is volt, és velünk együtt szemlélte a lányok sürgését-forgását.
Míg vártunk nekem eszembe jutott egy remek ötlet, bár nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog. Bellának és nekem is sokat jelentenek azok az kirándulások, amikor a hátamon vittem őt, és talán a családom többi tagjának sem lenne kifogása az ellen, hogy kipróbálja.
- Lenne egy ötletem - fordultam a fiúk felé.
- Hallgatunk, öcsi - élénkült fel Emmett azonnal.
- Mi lenne, ha a lányok a hátunkon utaznának a rétig? - kérdeztem meg tőlük halkan, nehogy a lányok meghallják.
- Szerintem Alice benne lesz - mosolygott biztatóan Jasper.
- Azt hiszem Esmének sem lesz ellene kifogása - mondta Carlisle.
- Én erre soha nem fogom tudni rávenni Rosalie-t - keseredett el Emmett.
- Talán mégis, ha segít neked valaki rávenni - mondta Jasper.
Én értettem a célzást, de melák öcsém nem, ezért inkább megsúgom neki, nehogy megerőltesse azt a hatalmas agyát.
- Renesmée - súgtam neki oda.
- Ja az unokahúgom - ragyogott fel az értelem a szemében - igen így tényleg sokkal több esélyünk van, mert Rose nem tud neki nemet mondani.
- Ez igaz, még nálad is jobban tud hatni Rosaliera - kuncogott Jasper, és ez a mondata minket is megnevettetett.
Ekkor megjelentek a lányok és minket figyeltek somolyogva.
- Min nevettek ennyire? - kérdezte Alice, mire Jasper csak annyit válaszolt:
- Ez olyan pasis dolog, szívem - majd egy puszit nyomott a húgom arcára.
- Rendben, mi kész vagyunk. Akkor indulhatunk? - kérdezte az én gyönyörű feleségem.
- Persze, de ha már az indulásnál tartunk lenne egy ötletem az utazásunk mikéntjére - kezdte bele az ötletem felvázolásába.
- Igen? Miért, hogy szeretnél utazni? - kérdezte anya kedvesen.
- Arra gondoltam mi lenne, ha kipróbálnátok hogyan utazott velem Bella emberként - mondtam el a tervet.
- Várj, úgy érted, hogy ti vinnétek minket a hátatokon? - kérdezte meg Rose, hogy jól hallotta e, amit mondtam.
- Igen - válaszoltam.
- Én benne vagyok - pörgött be azonnal az én pöttöm húgom.
- Szerintem is kipróbálhatnánk - küldött felém egy biztató mosolyt anya.
- Én szeretek így utazni - mosolygott kislányom is.
- Bella? - néztem kérdőn szerelmemre.
- Mint régen - válaszolta majd egy finom csókot lehelt ajkaimra.
- Ami engem illett én kihagyom - hallatszott Rosalie nemleges válasza.
- Ugyan már Rose baby, hiszen mindenki benne van, még anya is - kezdte el győzködni őt Emmett.
- Nem Emmett, nekem tökéletesen megfelel a saját lábamon való közlekedés - makacskodott tovább nővérem.
- Rosalie hidd el nekem, hogy nem is olyan szörnyű - próbálta őt meggyőzni szerelmem is.
Ez után a mondata után kérdőn néztem Bellára, ugyanis nekem eddig még nem is mondta, hogy számára ez a "nem is olyan szörnyű" kategóriába tartozik.
Gondolatmenetemet Jasper torokköszörülése zavarta meg, ami ha jól látom Bella kijelentésére vonatkozik.
Szerelmem is észrevette Jasper reakcióját, és ismét megszólalt:
- Jól van, jól van... ami engem illet én szeretek Edward hátán utazni - sütötte le a szemeit, mintha zavarban lenne.
- Az nem baj, mami. Én is szeretek apuval így utazni - szökkent oda lányom Bellához.
- Anyja lánya - kuncogott Emmett, mire mindenkiből kitört a nevetés.
- Rose néni - szólította meg Renesmée a legelbűvölőbb mosolyával Rose-t.
- Igen, kicsim? - nézett rá kíváncsian.
- Próbáld ki a kedvemért, ha nem tetszik többet nem kérünk rá, de most az egyszer próbáld ki - kérlelte Renesmée.
Nyert ügyünk van. Ha ennek a kérlelésnek nem lesz hatása, komolyan mondom Rosalie a Jégkirálynő.
- Jól van, de csak most az egyszer - adta meg magát Rose.
Oké akkor mégsem kapja meg azt a címet.
- És Renesmée kinek a hátán fog utazni? - kérdezte szerelmem.
- Ööö... ha nem bánjátok, és Renesmée is beleegyezik, akkor én szívesen vinném őt - ajánlotta Lucas.
Bellával egymásra néztünk és egyszerre mondtuk ki:
- Nekünk nincs ellene kifogásunk.
- Kicsim neked így jó lesz? - kérdezte Bella a lányunktól.
- Persze - mosolygott ránk, majd odaszökkent Lucas mellé.
Miután ezt megbeszéltük kimentünk az udvarra, és mindenki felkészült az indulásra. Bella egy gyakorlott mozdulattal felpattant a hátamra. Alice a kis energiabomba, a legkisebb akadály nélkül felpattant Jasper hátára, míg Esmé egy szégyenlős mozdulattal és Carlisle segítségével elhelyezkedett apa hátán. Lucas nagyon kedvesen viselkedett Renesméevel. Látszott rajta, hogy még nem nagyon ismeri a lányomat, mivel megkérdezte Renesméet, hogy segítsen e neki fölmászni a hátára, mire lányom egy angyali kacaj kíséretében felszökkent a hátára. Eddig rendben is vagyunk, már csak Emmették vannak hátra.
- Baby, segítsek? - kérdezte Emmett a tanácstalanul álldogáló feleségét.
- Bella mutasd meg kérlek Rosenak te hogyan szoktál felmászni a hátamra - súgtam oda szerelmemnek.
Ő azonnal leszállt rólam és odaszólt Rosalienak:
- Nézd csak, Rose , én így csinálom - mondta, majd egészen lassan visszamászott a hátamra.
Nővérem, Bellát utánozva szép lassan felmászott Emmett hátára.
- Na akkor, ha mindenki elhelyezkedett, akkor induljunk - mondtam, és már szaladtam is.
Bella és én mentünk elöl, mögöttünk Renesmée és Lucas, őket Alice és Jasper követte, akik nyomában szorosan ott volt Esmé és Carlisle, majd végül a sort a Rosalie - Emmett páros zárta.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)