Szavazás

( Edward szemszöge )
Még mindig a nappaliban ültünk. Carlisle épp azt fontolgatta, hogy
ideje lenne szavazni. Körülbelül két percig fontolgatta, majd felállt
és belekezdett:
- Mi minden fontos kérdésben szavazunk, ezért most szavazzunk
arról, hogy Lucas a családunkhoz tartozzon e vagy sem. Kérlek titeket
gondoljátok át, majd szavazzunk. Bólintottunk és mindannyian a
gondolatainkba merültünk. Én persze Bella gondolatain kívül mindenkiét
hallottam.

Carlisle igennel fog szavazni. Ő úgy gondolja egy jó szándékú vámpírral
bővülne a család. Apám minden szemszögből megvizsgálta a kérdést.
Őt Lucas életmódváltása azért is tölti el elégedettséggel, mert így ha
támogatjuk és befogadjuk Lucast rengeteg ember életét menthetjük meg.

Esme azon gondolkodott, hogy lesz még egy gyereke. Igen ilyen a mi
drága anyukánk, csupa szeretet. Ő már most szerette Lucast és bízott
benne, hogy velünk marad. Anya hálás volt Lucasnak, amiért meg-
gyógyította Renesméet és Bellát. Úgy gondolta, hogy visszaadta a
békét és a nyugalmat a családunknak. Ebben egyet is értettem vele.
Tehát ez már két igen.

Alice már csak Alice. Már azon járt az esze, hogyan fog segíteni Lucasnak
berendezni a szobáját. Drága húgocskám fülig érő szájjal tervezgette
a dolgokat. Már is mindent tíz személyre számolt. Annyi ötlete támadt,
hogy már nehéz volt követni, de ekkor jött egy látomás. Húgom látomásában
Lucas szerepelt. Látta és vele együtt én is, ahogy Emmett megtréfálja
Lucast egy Jasperrel kötött fogadás miatt. Mi többiek a látomásban ezen
jót nevettünk. A látomás befejeztével Alicenek komoly erőfeszítésbe került,
hogy ne pattanjon fel és ne kezdjen el ugrálni örömében. Alice a mi mindig
vidám energiabombánk. Ezek a gondolatok engem is mosolygásra késztettek.

A következő gondolatok amik beúsztak a fejembe Rosalietól eredtek. Amióta
lejöttünk a szobánkból, nővérem le sem vette szemeit Renesméeről. Mióta
apa vagyok sokkal jobban átérzem Rosalie helyzetét. Rettentően fáj neki,
hogy nem lehet Emmettel közös gyerekük. Ez az egyetlen és legnagyobb
beteljesületlen vágya. Renesmée születése óta egy kicsit jobban érzi magát.
Úgy érzi a lányom által megtapasztalhatja egy kicsit az anyaságot, ezért
Lucast is elfogadja, mivel ő megmentette Renesméet.

Emmett látta, hogy Rose csak Renesméet bámulja és azon kezdett gondolkodni,
milyen lenne ha Renesmée az ő lányuk lenne. Ő is nagyon szeretett volna
egy közös babát Rosalieval. Ahogy eddig látta Roset és a lányomat együtt,
azon gondolkodott, hogy lehetne egy saját kis családja. Tetszett neki ez a
kép és nagyon sajnálta, hogy ez nem lehetséges. Lucasról azt gondolta
miért ne maradhatna velünk, hiszen megmentette Belláékat és rendesnek
is tűnik. Ja és persze lenne még valaki, akivel bunyózhat, ha pedig csinálna
valamit, amit nem kéne legfeljebb leüti. Emmett agya csak két dolog körül jár
általában: szex és bunyó. Ő Emmett a mi bohókás és kissé perverz öcsénk.
Nem is nagyon lepett meg, hogy a gondolatai ismét visszakanyarodtak.
Elképzelte hogyan is készül egy baba, de amikor az elméletet átültette
Rosera és magára, én rekord sebességgel léptem ki a fejéből.

Lucas gondolatai elég furák voltak. Renesméet bámulta és gyönyörűnek
látta, ami nem is lenne baj, de ő maga sem tudta miért bámulja a
lányomat ennek ellenére mégis ezt tette. Nem igazán tudtam erről mit
gondoljak, bár Renesmée mindenkit megbabonáz és az ujja köré csavar.
Talán ez lehet a magyarázat. Ezen majd még mindenesetre gondolkodom.

És Jasper. Ő érezte mindenki örömét és izgatottságát, amitől neki is nagyon
jó kedve lett. Csakhogy mást is érzett….. . Két személytől érzett igen erős
szexuális vágyat. Na vajon ki volt az egyik? Hát persze, hogy Emmett. A
másik személy pedig Bella volt. Mit is mondhatnék, már nekem is nagyon
hiányzott, bár én a vágyaimat egyenlőre igyekszem elfolytani. Megjegyzem
már nem sokáig bírom.

Apám úgy vélte ennyi idő elég volt arra, hogy végig gondoljuk mit
szeretnénk, ezért így szólt:
- Szavazzunk! Lucas velünk maradjon vagy sem?
- Edward? – nézett rám kérdőn Carlisle.
- Igen – feleltem.
- Bella?
- Igen – mosolygott szerelmem Lucasra mialatt kimondta a választát.
- Emmett?
- Persze, hogy igen – vigyorgott öcsém.
- Rosalie?
- Nincs kifogásom ellene. Igen – felelte még mindig Renesméet bámulva.
- Jasper?
- Igen – válaszolta.
- Alice?
- Igen, igen, igen – ismételgette vidáman.
- Esme?
- Igen. Természetesen igen – mosolygott anyánk kedvesen Lucasra.
- A magam részéről is igen, tehát üdv a családban Lucas – fejezte
be apánk.
- Nagyon hálás vagyok és köszönöm… - kezdett hálálkodni Lucas, de
félbeszakította őt Jasper, aki Alicevel a karjaiban kiviharzott a házból,
mivel már nem tudott uralkodni magán az őt érő heves vágyakon.
Emmett hangosan nevetni kezdett, míg a többiek csak finoman elmosolyodtak.
Ezek után Renesméehez fordultam és megkérdeztem:
- Kicsim, itt maradnál a többiekkel egy kicsit, mert a mamival el kell intéznünk
valamit?
- Persze, apa – válaszolta mosolyogva.
Megvártam míg átül Rosalie ölébe, azután felkaptam Bellát és meg sem álltam
vele a …